A lakásbiztosítás felépítése

Lakásbiztosítás kötésekor mindenképpen az egyik elsődleges szempont eldönteni, hogy milyen konstrukciót szeretnél választani.  Több lehetőség is nyitott, hiszen mindenkinek mások az igényei, elképzelései, és a társaságok általában igyekeznek nem csak egy trükköt tartogatni a tarsolyukban. Ha konkrét szándékkal indulsz neki az egésznek, akkor van a legegyszerűbb dolgod, viszont ha esetleg még bizonytalan vagy, akkor fontos a tájékozottság. Vannak bizonyos általánosságok, széles körben alkalmazott módszerek, amelyekkel minden biztosítónál találkozhatsz, de eltérések is gyakran előfordulnak. Mindenek előtt azonban azt fontos eldöntened, hogy a biztosítás alap felépítése milyen legyen.

Alap biztosítási típusok

Alap biztosítási típusok

Két lapvető fajtáját különböztethetjük meg a biztosításoknak attól függően, hogy hogyan közelíti meg a kockázatokat, biztosítási eseményeket.
A kettő gyökeresen eltér egymástól, és mégis ugyanoda lyukadnak ki, mintha két ember elindulna hegyet mászni két különböző oldalról, és a csúcson találkoznának.

Ez a két típus a következő:
1. Per risk biztosítás
2. All risk biztosítás

Mind a kettő rendelkezik előnyökkel és hátulütőkkel, de egyértelműen egyikről sem jelenthetjük ki, hogy jobb a másiknál. 

A per risk biztosítást úgy is hívhatnánk, hogy eseti alapú, vagyis ami az eshetőségekre, azok gyakoriságára épít.
Ebben az esetben a szerződésben konkrétan és jól definiálva szerepelnek azok a biztosítási események, amelyeknek a bekövetkezte kárigény benyújtására jogosítja fel az ügyfelet.
A kettő közül ez a népszerűbb, szélesebb körben alkalmazott forma, ugyanis ennél nincs a dolognak holtjátéka, mozgástere; a biztosítási események vagy megtörténnek a kritériumoknak megfelelően, vagy nem.
Vagyis ha a felsoroltakon kívül történik valami, esetleg nem egészen úgy, mint ahogy az le van írva, akkor a kártérítés lehetősége szinte ki van zárva.
Ez, mondhatni, mindkét fél javát szolgálja, hiszen ezzel rengeteg vitás, kétes helyzet elkerülhető.
Az all risk konstrukció ezzel szemben sokkal szabadabban értelmezhető, ugyanis itt a kivételek vannak írásban lefektetve; azok az esetek, amikor a biztosító NEM térít.
Ha a felsoroltakon kívül történik bármi, akkor benyújtható a kárigény.
Például ha a listán szerepel az árvíz, akkor jöhet akármekkora áradás, és bármekkora kárt okoz is, sajnos a biztosító mossa kezeit.
Ellenben ha a villámcsapás nincs a felsoroltak között, akkor ilyen esetben a vállalatnak kutya kötelessége megtéríteni az abból keletkezett károdat.
A kettő közül ez a kevésbé általánosan használt forma, valószínűleg pont a szabadabb értelmezhetősége, tágabb lehetőségei miatt, nem is mindegyik vállalat alkalmazza, viszont ha igen, akkor általában ez a kicsit olcsóbb.
Nem csak a lakás…

Nem csak a lakás…

A lakásbiztosítás összevonható egyéb biztosításokkal is, mint például más vagyonbiztosítások, kötelező biztosítás vagy egészségbiztosítás.
Van, aki ezt előnyként értelmezi, más hátrányként, ez felfogástól függ.
Ha minden egy füst alatt elintézhető, és a három-négy csekk helyett egyben elintézhető minden, az praktikus, viszont így a biztosítási díj is növekedni fog.
Éppen ezért érdemes utánanézni a legjobb, legkorszerűbb ajánlatoknak, hiszen még az is elképzelhető, hogy jobban jössz ki a végén, ha külön-külön szerződéseket kötsz mindegyikre.
Viszont ha úgy döntesz, hogy kibővíted az alap szerződést, akkor érdemes olyasmiket is figyelembe venned, mint az értéktárgyait, háziállataid, a járműved, a testi épséged.
Mindegyik biztosítható, és érdemes is, hiszen sosem tudhatod, hogy mi fog történni, valódi jóstehetséggel pedig elég kevesen büszkélkedhetnek.

Amit a lakásbiztosításról tudni érdemes